Ez a hortenzia is Észak-Amerika keleti vidékeiről származik (mint a tölgylevelű is). Ez az egyik leggyakrabban ültetett faj a kertjeinkben. Terjedő tövű, bokros növekedésű, 1,5 m magas. Nyár folyamán elborítják a tömött virágzatokba tömörült kicsiny fehér virágok. Az alapfajnak alig van steril virágja, sokkal kisebb is ezért a virágfej. A nemesített változatok, mint a sokak által ismert Annabelle, szinte csak steril virágokból áll, ezeknek nagyobb a virágszirma. Van már rózsaszín fajtája is, Invincibell, illetve Pink Anna néven. Virága tartós, sokáig díszlik, nyár végére bezöldül.
Viszonylag igénytelen, legszebben félárnyékban fejlődik, habár bírja a napot is, ha mi bírjuk öntözéssel. :) Vízigénye viszonylag magas, főleg, ha naposabb helyen van. A virágokat az az évi friss hajtásain hozza, ezért megbízhatóan mindig virágzik, a virágbimbóknak soha nem kell túlélniük a telet. Tavasszal érdemes erősen visszavágni, majd intenzív növekedésbe kezd nyár elejéig, akkor megáll a növésben, és virágrügyeket hoz az összes ág csúcsán.
A cserjés hortenzia nagyon erős fajta. Bírja az erős metszést is, bátran levághatjuk tövig az ágait, a talajból fog újakat hajtani. Jól használható kertekben, de parkokban is. Igen látványos sövény van belőle, habár nálunk még elég ritkán látni.